hello 2022

Itt a farsang, áll a bál!

Gyerekkorunk egyik meghatározó élménye, mikor az iskolában maskarába öltözve finom süteményeket eszünk, üdítőket iszunk, és egy feldíszített teremben táncolunk és mulatozunk. Ma már főképpen kölcsönzőből szerezzük be gyermekeink szuperhősös, királylányos jelmezeit, vagy éppen Harry Potter maskaráját, ám régebben szokás volt, hogy a szülők készítették el az otthon található kellékekből gyermekeik igen találékony jelmezét. Akkoriban voltak tejesdobozok, szőlők, nyuszik, medvék, közlekedési táblák, ma a Pókember és Hulk a menő. A farsang mindannyiunk fejében a vigadozás, mulatozás, jelmezek és maszkok időszaka. Ez nem is véletlen. A hosszú, borús napok végtelen sora után az embereknek szüksége van arra, hogy egy kicsit felrázzák magukat. Ahogy a napok egy kicsit hosszabbak lesznek, és a csontjainkban is érezzük a tavasz közeledtét, olyan szórakozást keresünk, ami jobb kedvre derít. Elkezdődnek tehát a bálok, mulatságok.

A farsangi időszak hagyományosan vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjfélig tartó időszak, és jellemzően tényleg a vidám mulatozás, ünneplés időszaka, amit azután a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt követ. A farsang hossza változó, attól függ, hogy mikor van húsvétvasárnap. Húsvétvasárnaptól számoljuk vissza ugyanis a negyven hétköznapot, a szombatokkal és vasárnapokkal együtt összesen 46 napot a nagybőjt időszakáig.

A télbúcsúztató, tavaszváró vidám időszak néphagyományokban gazdag, így a jelmezes, álarcos bálok, a táncos mulatságok és a fánksütés is a mindennapok része. Ezek ugyanúgy hozzátartoznak ehhez az időszakhoz, mint a húsvéthoz a locsolás és a tojás, vagy a karácsonyhoz a szaloncukor és a karácsonyfa.

Idén húshagyókedd március 1-re esik, így tényleg elmondható, hogy tavaszváró időszak, hiszen a naptári tavasz első napjával ér véget a farsangi időszak is.

A farsangi időszak csúcspontja a karnevál, vagy ahogyan hagyományosan vidéken emlegetik, a farsang farka – az utolsó három napot foglalja magában. Ilyenkor nagy vigadalmak közepette űzik el az emberek a telet. Jó példa erre nálunk a híres mohácsi busójárás, de más országokban karneváli felvonulások is jellemzőek, gondoljunk csak a riói vagy a velencei karneválra.

A farsang nem egyházi ünnep, mint a húsvét, de szorosan kapcsolódik az ünnepkörhöz. Farsangi mulatságot már a középkorban is tartottak Európa-szerte, így természetesen Magyarországon is. A mulatságok mellett a párválasztás időszaka is volt, egyben fontos esküvőre készülő szezon. Ennek legfőbb oka az volt, hogy ezt követően a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Másrészt a nagy mulatságok amúgy is remek alkalmat szolgáltattak az esküvői előkészületekre, azaz az eljegyzésre.

A falvakban szokás volt, hogy a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát ajándékoztak a kiszemelt legénynek, aki, ha akarta, a farsang végén a kalapjára tűzte azt, ezzel jelezve nyilvánosan a szándékait. Ez volt tehát az eljegyzések időszaka, mintegy felkészülés az őszi házasságokra. Aki húshagyó keddig nem kelt el, annak az adott farsangi szezonban már nem is volt esélye.

A farsangi mulatozásokat természetesen a jelmezeken, táncon, zenén kívül a remek fogások, finom falatok, terített asztal is jellemzik. Régen úgy tartották, ha sokat ettek farsangkor, több lett a termés. A nagyböjt előtt mindenki jól tele ette magát finom levesekkel, húsokkal – húshagyókedd, ahogy neve is jelzi, a húsos ételek fogyasztásának utolsó napja – süteményekkel. A kocsonya is egy farsangkor gyakran főzött tradicionális ételnek számított. Sok helyen a szegény ember pudingjának is nevezték és nevezik még ma is.

Farsang időszakában jellemző étel volt a mindenki által ismert, bő zsírban sütött, könnyű, tojásos tészta, a fánk is. Töltött, vagy töltelék nélküli finomság a párkeresés időszakában gyakran került a lányok által kiszemelt férfiakhoz. Származása nem egyértelmű, több anekdota is köthető hozzá, az azonban biztos, hogy ma már elképzelhetetlen a farsangi mulatság nélküle.